22 évet sikerült úgy leélnem, hogy nem mászott belém kullancs: pedig falun élünk, fesztiválokra jártam, sokat kirándultunk...valahogy a magyar kullancsok nem szeretnek (SZERENCSÉRE!)
Ellenben a skótokkal! Mióta itt élek kb 3x szedtek ki belőlem olyan kis dögöt! :S Egyszer se paráztam rá...egészen eddig. De most is persze Zétény miatt kapott el a frász!
A vicces az egészben, hogy napok óta egyátalán ki se mozdultam a szobából, csak mentem át a másik épületbe dolgozni (kb 50 méter). Az állandó eső meg szürkeség miatt nincs sok kedve kimozdulni az embernek! Aztán egyik délután arra gondoltam milyen jó lesz feldobni a szobánkat a friss virággal, ezért lementem az öbölpartra nárciszt szedni! Erre tessék! Minek nekem virág, ültem volna a fenekemen....
Akkor este, tusolás közben vettem észre a kullancsot a combomban. Igazi hisztérikaként vártam, hogy Robi végre "haza"érjen, és kiszedje. Miközben ő nyugtatott, hogy biztos nem lesz semmi baj, én kontrásztam, hogy "de háááát Lindának (nővérem) se látszott rögtön, nem volt tünet, mégis Lyme-kórt kapott!"
Megbeszéltük, hogy mivel 2 nap múlva úgyis menni kell a védőnőhöz, majd tőle kérünk tanácsot. Addig is folyamatosan ellenőriztem, hogy látszik-e valami a lábamon. Szerencsére csak egy apró piros pont maradt a helyén. A védőnő túl sok tanácsot nem tudott adni, annyi mondott, hogy menjek el a háziorvoshoz, ő biztos jobban meg tud nyugtatni.
Ekkor már tudtam, hogy nem lesz egyszerű menet, mert az itteni dokik....JAJJ! Rögtön a védőnő után elmentük hát oda, kérni időpontot. A recepción ülő nőnek elsoroltuk mi a kínom, annyit mondott, hogy későn jöttünk, most nem tudnak fogadni, mert nagyon elfoglalt minden doki (kb 5-en rendelnek egyszerre) esetleg du-án 5-re tud adni időpontot. Mellékesen megjegyzem, hogy a váróban egy árva lélek nem ült, persze nem akarok gonosz lenni, én elfogadom, mindenki rettentően el volt foglalva...
A lényeg, hogy mondtam a nőnek, hogy az az időpont nekem nem jó, mert dolgozom. De mindegy is, akkor adjon egyet másnapra! Azt mondta azt nem lehet ("mi vaaaan??") csak aznap kérhetünk időpontot! :S:S Ezt a rendszert! Elköszöntünk, eljöttünk...én pedig végigpuffogtam az utat a kocsiban.
Eljött a másnap, jó korán telefonáltunk az időpont miatt: megint ugyanazt az időt mondta: du-án 5!!!! Elsoroltuk (ismét) hogy mi a panasz, hogy be vagyok sz*rva a kullancs miatt, meg kismama vagyok, és végül az az időpont még most sem jó, mert dolgozom. Annyit sikerült elérnünk, hogy a recis nő azt mondta, hogy beszúrnak valahová hamarabb, és majd visszahívnak, hogy akkor mikor menjünk.
Szép idő volt (kivételesen) bementünk a városba kiélvezni a napsütést, bevásároltunk, ilyesmik...aztán felvetettem Robinak, hogy már du-án 1 óra van, és még most sem hívtak! Mondtam, hogy menjünk már el megint, és kérdezzük meg, hogy mi van. A recepción ugyanaz a nő fogadott, aki tegnap is, meg akivel telefonon beszéltünk: Robi elkezdte sorolni harmadjára, hogy minek vagyunk itt! Ekkor én már nem voltam ilyen türelmes, és annyit mondtam,(tagadhatatlanul idegbajos fejjel) hogy 3x kértünk időpontot, meg a telefonba azt mondták, hogy visszahívnak...a nő bájvigyorral a fején ennyit mondott: "ja, van időpont, du-án 3/4 3. senki nem telefonált?" - hááááát nem b*meg!!! Persze ezt csak magamban...Forrtam az idegtől. Hazamentünk, megebédeltünk, majd vissza a rendelőbe. (Szállodánk Fort William egyik felén, a rendelő F.W. másik felén található. 10 km tuti van a 2 között.)
Robi a váróban már nyugtatott, hogy ne légy ideges, ha nem csinálnak semmit, tudod milyenek itt a dokik...én ekkor még reménykedtem, hogy legalább egy vérvételt ki tudok harcolni...aztán minden reményem abban a pillanatban el is szállt, amikor megláttam ki fog megvizsgálni: ahhoz a dokihoz kerültem, akinél Robi 3x járt, hogy borzasztóan köhög (lassan már 1 éve), és ő 3x küldte haza azzal, hogy nincs semmi baja anélkül, hogy belenézett volna a torkába!!! Vagy éppen ugyanennél a dokinál voltam akkor is, amikor fájt nagyon a derekam, és semmit nem mondott csak a fejét csóválta, hogy nem tudja mi lehet a baj...
Hát így mentem be a rendelőjébe, elsoroltam mi a helyzet, megmutattam a kullancs helyét: ő meg neten mutogatott nekem képet, hogy milyen a fertőzött csípés (áááá, ilyen nincs! komolyan azt gondolja, hogy még nem néztem utána én is a neten!!!) Annyit mondott, amit eddig is tudtam: a gond akkor van, ha piros folt jelentkezik, vagy belázasodok. Kár, hogy nem vagyok harciasabb, jobban kellett volna erőszakoskodnom a vérvételért...
Komolyan nem is tudom mire számítottam, hiszen eddig se számított sehol előnynek, hogy kismama vagyok: azt reméltem, hogy úgy, mint otthon, jobban odafigyelnek ránk. :((
Persze tudom, örülnöm kéne, hogy nincs baj, meg örülök is, csak mindig jön egy ilyen szituáció, és felforr az agyam!
Egy kicsit más: mióta kismama vagyok, nem mertem fürdeni, mindig csak tusolás. Hiszen egy csomó helyen olvastam, hogy a meleg víz vérbőséget okoz, ezáltal vetélést okozhat. Na, múlt héten, szigorúan minden szabályt betartva megkíséreltem: vízhőmérő híján a digitális lázmérővel mértem le a víz hőfokát: 35.2! Na, ez tök jó, nem túl meleg! Kikészítve a könyv, a habfürdő a vízben illatozik, ültem is bele! És bírtam benne ülni kemény 5 percig (de lehet annyi se volt) Hááááát én egyszerűen vacogtam, annyira hideg volt az a víz! Hagytam is a fenébe a kísérletezést, vettem gyorsan egy forró tusolást! Pedig egyébként azt gondolom, hogy nem lenne a babának semmi baja, hiszen minden szervíz alatt kb 40 fokban dolgozom, minden nap! De én már csak ilyen paragép vagyok: hiába mondják, hogy napi 1 kávé nem árt, én csak koffeinmenteset iszom azóta, meg hogy mehet néha-néha 2 deci bor: hát én egy cseppet se! Így, magamat ismerve egy jó időre elbúcsúztam a fürdéstől...
És egy jó hír a végére: sikerült eladnunk az autónkat. Szívesen hazavittük volna Mo-ra, de hát ugye jobbkormányos, és otthon nem lenne túl biztonságos a közlekedés. Csak a helyi boltban raktuk ki a hirdetést, gondoltuk elsőnek megpróbáljuk ezt, aztán pár hét múlva meg mást. Meg se gondoltam, hogy rá 2 napra már nem lesz kocsink!!! Örülök persze, hogy ilyen hipp-hopp sikerült, ugyanakkor nagyon sajnálom is: nincs mit tagadni, elkényelmesedtünk, és hát itt a világ végén lakni nem egy leányálom kocsi nélkül: gyalog jó fél óra az út a városba, a taxi drága, a busz meg ritkán jár. Na, nem baj, mert már a tudat is olyan jó, hogy mindez azért történik, mert nemsokára: MEGYÜNK HAZAAAAA! :D
huhh elhiszem, hogy megijedtél a kullancs miatt, pláne, hogy a tesódnak lyme-ja lett tőle.. ez a skót egészségügy még mindig nagyon gááz!! a recepciós csajról nem is beszélve, grrrr!!! örülök, hogy végül semmi baj nem lett belőle :)
VálaszTörlésnagy gratula az autó eladáshoz! ez tényleg jó gyorsan ment! :D és tényleg már nemsokára jöhettek haza :D
Szia Mazsi!!
VálaszTörlésA kullancs miatt ne aggódj, én is így jártam korábban, tényleg nem lesz semmi baj! Ezentúl az elkövetkező 7 hétben is figyeld magad, nehogy rád találjon egy újabb!!
A fürdővel én is ugyanígy vagyok és nagyon hiányzik már, hogy ismét órákra be tudjak bújni a forró habok közé, kedvenc könyvemmel a kezemben :-)) Én sem merek, pedig tutira nem lett volna belőle baj, főleg az első 2X hétben..
A kocsieladásnak nagyon örülök, szuper hír, mindennel a legjobban haladtok!!
Hallod, Karácsonykor délben én megittam 1dl fehérbort, ne tudd meg, mint akit kiütöttek, szerintem alkoholtól ennyire még sosem feküdtem ki, a kismamáknak még jobban a fejükbe száll, este 6-kor alíg bírtam kimászni az ágyból karácsonyfát diszíteni :-)))))
Folyamatosan egymást vigasztaljuk az idióta skót és olasz egészségügy miatt.. én ezt még mindig nem tudom megszokni, ahogy gondolom Te sem.
VálaszTörlésÖrülök, hogy nem lett komolyabb gond.. kismamaként még nagyobb stressz ez.
Jaj nagyon megy az idő, nemcsak nekünk, de így Nektek is. Mindjárt itt a hazaköltözés:).
Örülök, hogy ilyen simán el tudtátok adni az autót.
Drága Mazsi... azt gondolom, hogy ez a fajta orvosi nemtőrödömség minket is kiborítana, ahogy van - hogy mi is ilyen orvosokba botlunk itthon. Az embert azt érzi, hogy felesleges fizet TB-t (vagy nevezzék bárhogy is) - amikor szüksége lenne rá, pont nem kapja meg a neki kijáró figyelmet...
TörlésAmúgy a fürdésre csak annyit, hogy ne kövezzetek meg - de én (függetlenül a ténytől, hogy világ életem utáltam, igen jól olvasod utáltam fürdeni és csak és kizárólag zuhanyoztam) szoktam kádban fürdeni, mondjuk úgy hetente egyszer... Én nem hőmérőn híjján azt alkalmaztam, amit a Zsuzsa is mondott... Hogy ha kipirosodik a bőr az már túl meleg, ha lilul... (na ugye ez az opció nem is áll fent)... na mindegy is... szóval én fürdők és bizony most, hogy Larunak vettem egy hőmérőt poénból lemértem, hogy hány fokos vízben fürdök. 40 fokot mértem, ami messze elmarad a régen megszokott forró vízes fürdésektől - viszont még sem fagytam halálra benne... én nem hiszem, hogy ezzel bármi bajt is okoznék - ráadásul így a végefelé tényleg ez az egyetlen, ami oldja a görcsöket és ellazít annyira, hogy legalább egy fél éjszakát át tudjak aludni...
Amúgy a parákra annyit, hogy néha én is hagyom magam elragadtatni és megfogadni, hogy OK akkor mostantól nulla koffeines KV, nem iszom egy korty kólát sem... satöbbi.. aztán végig gondolom, hogy régen is születtek gyermekek - mikor még nem kutatták az élelmiszerek egészségkárosító hatását, hogy nagyanyáink szallonán és kolbászon, sőt nyerstojásos süteményeken éltek terhességük alatt és lám... itt vagyunk... tele félelmekkel ugyan, de itt :)
Teljesen megértelek, hogy zavar a kinti orvosok nemtörődömsége, én is nehezen bírnám, ha hasonló helyzetben lennék. Az alapján, amit írtál, biztosan nem lehet baj, mostantól pedig kerüld a kullancs törzshelyeket, a kismamaképeknél is gondolj erre! Feltételezem, hogy párod majd megörökít és gyönyörű fotókat csinál rólad. :)(Az én kismamafotózásom erdőben lett volna, de pont ezen apropóból lett a helyszín a saját kertünk. A híradóban egyik este bemondták, hogy megkezdődött a kullancs-szezon, Zala megye a legfertőzöttebb, másnap már hívtam is a fotóst, hogy változik a felállás.)
VálaszTörlésA fürdéssel ugyanúgy voltam, mint Te, imádtam, de a terhesség idejére felfüggesztettem. Nekem sem ment le egy csepp bor sem, hiába kínálgatták a vörösbort, hogy pár korty még jót is tesz. Nem hinném, hogy bármilyen alkohol hasznára válna a magzatnak. A kávétól pedig hányingerem volt, de amikor már meg tudtam inni, akkor is a koffeinmentesre voksoltam, és ez nem változott azóta sem, Hanna a tejjel sem kap koffeint! :)